Hipertónia és stressz

A stressz a szervezet válasza azokra az erős ingerekre, pl. hideg időjárás, hangok, konfliktusok, amelyek a szimpatikus idegrendszert stimulálják (az automatikus idegrendszer része). Ennek hatására a mellékvesekéreg és a mellékvesevelő serkenti az epinephrine, a norepinephrine és a kortizol nevű stressz hormonok termelését. Vannak ún. „jó” stresszhelyzetek (eustressz), amely alapvetően hasznos számunkra, ösztönzőleg hat, és a „káros” stressz (disz-stressz).

Disz-stressz esetében, ha a túlságosan sok stressz éri a szervezetünket, a vérnyomás és az érrendszer károsodhat.
A hangok, a teljesítési kényszer, ellenségeskedés, az elismerés hiánya, a megélhetésből adódó bizonytalanságok, családi problémák vagy munkahelyi gondok mind-mind okozhatnak stresszhelyzetet életünkben. A szervezet stresszre adott válasza segít felkészülni a nehéz helyzetekre. A vérnyomás nő, a légzés gyorsabb lesz, a szív hevesebben ver, az izmok megmerevednek. Ha a ’veszély’ elmúlt, a testünk ismét megnyugszik, és új erőre kap.

A folyamatos stressz azonban megbetegítheti az emberi szervezetet. Ezért fontos megtanulni, hogy hogyan bánjunk a stresszel. Magas vérnyomás esetén a megfelelő pihenés és relaxáció nagyon fontos. Magasvérnyomás-betegek számára fontos a kellő mennyiségű alvás, a hétvégi pihenés, relaxáció, a nyugtalanság és a konfliktushelyzetek kerülése.
Különböző módszerek léteznek a stressz okozta feszültség csökkentésére: